A lassan már egy éve tomboló világjárvány megfékezése érdekében a külföldre utazás lehetősége erősen beszűkült. Jelenleg szigorú feltételekkel, kiszámíthatatlan légi és vasúti közlekedéssel a vírusveszéllyel szembenézve tudjuk elhagyni az országot – ha egyáltalán van ró módunk. Hogyan alakította át az utazási szokásainkat a COVID-19? Mit várhatunk, ha enyhülnek a korlátozások és újra szabadabban tudunk utazni? Illetve, milyen hatással van a koronavírus az utasbiztosításokra?

A koronavírus felbukkanása előtt sokunk életében jelentős szerepet játszottak a külföldi utazások. Nemcsak a nyaralásunkat töltöttük el szívesen valamelyik szomszédos országban, a tengerentúlon vagy egy-egy egzotikus országban, de munkájukból kifolyólag sokak utaztak üzleti céllal is a kiválasztott helyszínre.

Ennek az élénk utazásnak az egyik legnagyobb hajtóereje az egyre olcsóbbá váló légi közlekedés jelentette mobilitás, az új élmények keresése, egészségügyi kúrák, családi találkozók vagy épp az üzleti kapcsolatok építése a külföldi partnerekkel. Széles tehát a spektrum, ami miatt mára szinte evidenssé vált külföldre utazni, de a COVID-19 mindannyiunkat megfosztott ennek lehetőségétől.

Jelenleg elég érdekesen alakulnak az utazási szabályok

A koronavírusra való hivatkozással a Külgazdasági és Külügyminisztérium legutóbb 2020. szeptember 3-án módosította az utazásra nem javasolt térségek és a fokozott biztonsági kockázatot jelentő országok és térségek listáját.

Most ugyanis úgy áll a helyzet, hogy bár korábban a világ összes országát utazásra nem javasolt országgá nyilvánította a minisztérium, arról 42 országot a fokozott biztonsági kockázatot jelentő országok listájára sorolt át.

Ezek: Amerikai Egyesült Államok, Andorra, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Japán, Kanada, Kínai Népköztársaság, Koreai Köztársaság (Dél-Korea), Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta , Monaco, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszországi Föderáció, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svéd Királyság, Szerb Köztársaság, Szlovákia, Szlovénia és Vatikánváros.

Ezekbe az országokba a Külgazdasági és Külügyminisztérium ajánlása alapján csak akkor utazhatunk, ha utazásunk az alábbi szempontok szerint halaszthatatlannak minősül – és amennyiben természetesen az adott ország erre a járványügyi védekezések közepette lehetőséget biztosít és nem zárta le teljesen a határait.

A minisztérium levezetése okán, ezen okokból kifolyólag válhat halaszthatatlanná egy-egy utazás:

• „bírósági vagy hatósági eljáráshoz kapcsolódó eljárási cselekményen történő részvétel,

• halaszthatatlan üzleti tevékenység vagy egyéb munkavégzés,

• egészségügyi ellátás igénybevétele,

• hallgatói vagy a tanulói jogviszony alapján fennálló tanulmányi vagy vizsgakötelezettség teljesítése,

• fuvarozási tevékenységgel összefüggő munkavégzéshez kapcsolódó utazás személyforgalomban,

• halaszthatatlan családi eseményeken (házasságkötés, keresztelő, temetés) részvétel,

• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti hozzátartozó gondozása, ápolása,

• kiemelt jelentőségű, nemzetközi vonatkozású sport-, kulturális, illetve egyházi rendezvényen történő részvétel.”

De mi a helyzet a gyakorlatban?

Egyelőre a teljes kiszámíthatatlanság az úr. A helyzet a vírus felbukkanásától és intenzitásától függően nemcsak napról napra, hanem óráról órára is változhat. Egyelőre előre nem lehet megjósolni, hogy hol zárják le a határokat vagy korlátozzák a légi forgalmat, illetve milyen feltételekhez fogják kötni az adott országba való belépést.

A korábbi tapasztalat azt mutatta, hogy vagy lezárják a határokat, vagy korlátozzák az országba belépő külföldi állampolgárok számát, vagy negatív koronavírus teszthez kötik a beutazást. De még ez sem zárja ki a beutazás megtagadását.

Mire számíthatunk, ha szabadabban lehet majd utazni?

Egyfelől, valószínűleg drágábbá válik majd az utazás, legalábbis a légi közlekedés biztosan. Már most is számtalan légitársaság ment csődbe és a járványhelyzet egyik folyománya valószínűleg az lesz, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben, nem lehet majd teljesen megtöltött repülőket indítani az ajánlott távolságtartás biztosítása miatt.

Emellett nem számít majd ritkaságnak az sem, ha akad majd olyan légi-, vasúti és buszos társaság, esetleg szálláshely, ahol negatív COVID-19 teszthez, esetleg oltáshoz kötik majd a beutazást, valamint az adott szolgáltatás igénybevételét. Szinte nincs olyan nap, hogy ne merülne fel az oltási útlevél ötlete.

Ezek mellett a fokozott egészségügyi – biztonsági intézkedésekkel is kalkulálni kell. Ezen a nyáron, illetve ebben az évben még nagy valószínűséggel marad a maszkhasználat kötelezővé tétele legalább a zsúfoltabb, zártabb tereken és persze kézfertőtlenítő lehetőségekkel is sokkal több helyen fogunk találkozni, mint akár 1-2 évvel korábban.

Valószínűleg a társas, fakultatív programokat is érinteni fogja a járvány hatása: egyfelől szűkülnek a lehetőségek. Másfelől a zárt térre szervezett programoknál kisebb lesz a maximális létszám is, hiszen a tömeges jelenlétet kerülni kell.

Ami az utasbiztosítást illeti…

A felhőtlen nyaralásra a tudatos szervezésen kívül, az utasbiztosítás jelentette az egyik legjobb garanciát. Ez fedez többek között az olyan, váratlan helyzetekben felmerülő váratlan kiadásokat, mint amilyen például az orvosi ellátások költsége, az út során elromlott jármű javítási költsége, az ellopott vagy elhagyott okmányok miatt kiállított ideiglenes okmányok költsége, poggyászkár, tolmácsok és ügyvédek díjai, vagy a baleseti halál és rokkantság esetén járó kártérítés.

 A mostani helyzetben teljesen jogos felvetés, hogy mi a helyzet azokkal az egészségügyi vagy más jellegű károkkal, amit a koronavírus miatt szenved el az utas. Ezért lényeges naprakészen tisztában lenni azzal, hogy a célország a beutazás napján szerepel-e kifejezetten a koronavírus miatt az utazásra nem javasolt térségek és a fokozott biztonsági kockázatot jelentő országok és térségek listáján.