A KATA-s vállalkozói forma több olyan előnnyel is jár a vállalkozók számára, amelyek miatt érthető, hogyan sokan ezt választják, és nem is szeretnének lemondani róla. A rövidebb távú előnyei mellett azonban jobb, ha tisztában vagyunk azzal, hogy KATA-s vállalkozóként, hosszútávon a nyugdíjunkat illetően mire számíthatunk. 

Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a nyugdíjcélú megtakarításokhoz kapcsolódó plusz 20% állami támogatás. Azt azonban fontos kiemelni, hogy ez a 20% nem támogatás, hanem egész pontosan adóvisszatérítés. Ennek megfelelően pedig csak az veheti igénybe, akinek van bejelentett jövedelme, és az adójából vissza tudja igényelni a SZJA-t. 

Ezért ez a vállalkozói réteg elesett a plusz 20%-os adókedvezménytől, ugyanis az egyszerűsített adózást, azaz a KATA-t választó egyéni vállalkozók esetében a befizetett adóból nem különül el a SZJA, így nincs is miből visszaigényelni a 20%-ot.

Mire számíthatnak a KATA-sok a nyugdíjukat illetően?

Azt már nagyon sokan tudják, hogy az állami nyugdíjakat illetően a helyzet évről-évre egyre rosszabb lesz, amely különösen igaz a KATA-sok esetében. Az ő helyzetük több szempontból is még kedvezőtlenebb, hiszen a nyugdíjszámítás két alappillére, azaz a beszámított évek és a jövedelem is teljesen más számítás szerint történik.

Ez pontosan azt jelenti, hogy a KATA esetében a ledolgozott éveknek csak a 70%-át veszik figyelembe, valamint a havi 50 ezres befizetés esetén, csak 90 ezer forint jövedelmet számítanak bele a nyugdíjakba. Ha valaki a megnövelt, havi 75 ezer forintos adó befizetését választja, hogy növelje az adóalapját, a nyugdíjszámításnál is csak havi 150 ezer forint jövedelmet vesznek alapul.
Mindezen adatok után könnyen beláthatjuk, hogy a helyzet a KATA-soknak még kevésbé bíztató, ezért különösen fontos, hogy időben fektessenek nagy hangsúlyt az öngondoskodásra!

Mit tehetnek a KATA-s vállalkozók a nyugdíjuk megnövelése érdekében?

Egyfajta paradox helyzet áll elő, ugyanis annak ellenére, hogy a KATA-sok nem vehetik igénybe a 20% adókedvezményt, még nagyobb szükségük van a nyugdíjbiztosításra, mert állami nyugdíjra nagyon kevésre számíthatnak.
A nyugdíjbiztosítás legtöbbje tulajdonképpen a megtakarítások által is ismert unit-linked termék, azaz a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, amelyet a nyugdíjcél esetében egy plusz nyugdíjzáradékkal egészítenek ki. A KATA-s vállalkozók természetesen ugyanúgy köthetnek nyugdíjbiztosítást, és opcióként nekik is érdemes ezt a záradékot beletenni, arra az esetre felkészülve, ha a későbbiekben mégis kilépnek a KATA-ból.

A KATA-sok ugyan az állami 20%-os kedvezményt nem is vehetik igénybe, de a plusz hozamra ők is ugyanúgy jogosultak, mert a befektetési egységeknek köszönhetően a megtakarításra szánt összeg kamatozni fog, így mindez folyamatosan képes növelni a nyugdíjcélú megtakarítás összegét. Ha segítségre van szükséged, hogy milyen szempontok szerint válaszd ki a számodra legjobban megfelelő unit-linked, akkor olvasd el a cikkünket. 

Aki idejében kezdi el a nyugdíjcélú megtakarítását, annak a hosszútávú célok miatt, a unit-linked biztosítás kifejezetten előnyös, mivel ennél a megtakarítási formánál a  költségek fordítottan arányosak a megtakarításra szánt idő hosszával. Ez azt jelenti, hogy minél hosszabb időtávlatban gondolkozik valaki, arányaiban annál kevesebb költséggel tudja igénybe venni ezt a szolgáltatást. Általánosságban pedig elmondható, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások a közép- és hosszabb távú megtakarítású célok közé tartoznak.

15-25 éves időtávlatban már rendkívül alacsony költségekkel járnak ezek a biztosítások, amely jó hír, azoknak, akik idejében szeretnének elkezdeni félretenni a nyugdíjcélra.

Milyen egyéb megoldás létezik még a KATA-s vállalkozóknak?

Plusz lehetőség lehet a KATA-soknak az is, ha van olyan közeli hozzátartozó, aki jogosult 20% adókedvezmény igénybevételére. Ilyenkor ő legyen a nyugdíjbiztosítás szerződője és a KATA-s vállalkozó legyen a biztosított. Egyedül a nyugdíjbiztosításknál van lehetőség arra, hogy elkülönüljön a szerződő a biztosítottól, a NYESZ (nyugdíj előtakarékossági számla) és az ÖNYP (önkéntes nyugdíjpénztár) esetében erre nincs mód.

Tehát, ha KATA-s vállalkozó vagy és kifejezetten nyugdíjcélra tennél félre, akkor nyugodtan fektess bele egy unit-linked megtakarításba, hiszen, ha te nem teszel félre külön magadnak, akkor a vállalkozóként befizetett adód nem fogja fedezni a megélhetésedet!