Kellemetlen téma, de de nem szabad emiatt tabuként kezelnünk. Ha ugyanis elzárkózunk a téma elől, a szeretteinknek nemcsak a gyásszal, hanem egyéb nehézségekkel is szembe kell nézniük az elkerülhetetlen bekövetkezte után.

A végrendelet elsődlegesen azt a célt szolgálja, hogy életed utolsó percei után is gondoskodhass szeretteidről.

Ahhoz azonban, hogy valóban így is történjen, tudnod kell, kinek és miért érdemes végrendelkezned, illetve milyen jogi és tartalmi követelményeknek kell megfelelned, amikor végrendeletet írsz.

Egyáltalán mit nevezünk végrendeletnek?

A végrendelet egy egyoldalú jogi nyilatkozat, amelyben a nyilatkozó jogi személy meghatározza, ki váljon vagyona tulajdonosává, miután ő távozik az élők sorából.

A magyar öröklésjog szabályai szerint a hagyaték végintézkedéssel száll az örökösre - illetve végintézkedés hiányában a törvényes öröklés alapján.

Hogy mit értünk törvényes öröklésen?

Amennyiben az örökhagyó nem él a végintézkedés szabadságával (tehát nem ír végrendeletet), esetleg a végintézkedés nem tér ki a hagyaték egyes részeire, a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek. Vagyis a törvényes örökösök (rokonok, házastárs, és legvégül az állam) válnak öröklésre jogosulttá.

Kik lehetnek törvényes örökösök?

A törvény ilyen szempontból egyenesági és oldalági rokonak tart számon. Egyenesági rokonság esetén az egyik fél a másiktól származik, oldalági rokonságról pedig akkor beszélhetünk, ha az illetők nem egyenesági rokonok, de legalább egy közös felmenő rokonuk van (pl. unokatestvérek).

A törvényes öröklési sorrend pedig a következő:

• gyermekek,
• távoli leszármazók,
• házastárs,
• felmenők és oldalrokonok,
• állam.

És bár az amerikai filmek között rengeteg olyat találunk, amelynek fő konfliktusa abban áll, hogy az elhunyt egyik házi kedvence a végrendelet kedvezményezettje, erre a magyar jogszabályok nem adnak lehetőséget. Örökös tehát lehet személy (beleértve egy még meg nem született magzatot is), közintézmény vagy alapítvány, de házi állat semmiképp.

Ahhoz azonban, hogy örökösökről beszéljünk, kell lennie egy hivatalos végrendeletnek is. És a hangsúly a hivataloson van.

Ezeket a szempontokat kell ismerned, ha érvényes végrendelet szeretnél írni

Sokakban merül fel a kérdés, hogy az otthon megírt végrendelet megfelel-e a jogi követelményeknek. A rövid válasz a kérdésre: igen, viszont vannak olyan előírások, amelyeknek eleget kell tenned, amikor otthon végrendelkezel.

Először beszéljünk a végrendelet formáiról.

A végrendelet lehet írásbeli és szóbeli is, bár az utóbbira csak abban az esetben van lehetőség, ha a végrendelkező korlátozva van az írásban való megfogalmazásban. És ha már a korlátozásokról beszélünk: Magyarországon minden természetes személynek jogában áll végrendelkezni, amennyiben nincs cselekvésében korlátozva - tehát például szellemileg ép.

De pontosan hány éves kortól végrendelkezhetünk?

Ez a kérdés jogos, és számos tévhit él a válasszal kapcsolatban. A legtöbben azt gondolják, hogy kizárólag a 18. életévét betöltött természetes személy végrendelkezhet, de ez tévedés. A 15 évnél idősebb személyek ugyanis már végrendelkezhetnek. Azt azonban fontos kiemelni, hogy egy végrendeletben kizárólag egyetlen személy végrendelkezhet.

De miről végrendelkezhetünk?

Lényegében három típusa van az örökíthető javaknak: ingatlanok, ingóságok, illetve bizonyos jogok.

A leggyakoribb esetekben a végrendelkezők különféle vagyontárgyakat hagynak örökül (pl. lakóház, gépjármű, bizonyos mértékű pénzösszeg stb.), de előfordulnak olyan esetek is, amikor szerzői, cégtulajdonosi vagy valamilyen haszonélvezeti jogot hagynak örököseikre.

És még egy fontos tudnivaló.

Bár a filmekben rendszerint látunk példát arra is, hogy a végrendeletben feltételeket szab meg az örökhagyó, a magyar jogszabályok szerint azonban ezen feltételek betartása nem kötelező az örökös számára.

Amennyiben a fentieket figyelembe veszed, a végrendeleted hivatalos és érvényes lesz. Ráadásul egy végrendelet csak abban az esetben válhat érvénytelenné, ha azt egy abban érdekelt személy megtámadja. A végrendelet hatálytalanná válhat amennyiben azt visszavonják, új végrendelet születik, a közjegyzőnél letett végrendelet visszavételre kerü, illetve időmúlás miatt veszti érvényét - ez csak szóbeli végrendelet esetén lehetséges.

A nagy kérdés, kinek végrendelkezzünk?

Társadalmunkban tabu témaként kezeljük a halált. Ennek viszonylag sok vonzata van, az egyik leggyakoribb azonban, hogy azok, akik nem beszélnek róla, hajlamosak úgy gondolkodni, mintha őket nem fenyegetné - vagy legalábbis még nem.

Persze teljesen normális dolog, hogy nem ez jár a fejünkben minden nap, azonban veszélye is van. Ugyanis soha nem tudhatjuk biztosan, hogy kinek mikor is jön el az utolsó óra. A világ tele van veszélyekkel, ezt a biztosítási szektorban különösen jól tudjuk. Még csak ki sem kell lépned a lakásból, hogy komoly veszélyekkel kelljen szembenézned (pl. konyhai vagy fürdőszobai balesetek).

Ha tehát szeretnél gondoskodni arról, hogy családtagjaidnak, szeretteidnek a gyász okozta traumákon és nehézségeken kívül más problémákkal lehetőleg ne kelljen szembesülniük, két dolgot tehetsz. Életbiztosítást kötsz, illetve végrendelkezel. Ezzel nem pesszimista vagy, hanem felkészült a nehéz helyzetekre.

Ha rendelkezel valamilyen ingósággal ésvagy ingatlannal, mindenképpen érdemes végrendelkezned.

Persze gondolhatod, hogy a törvényes öröklés megoldja ezt a problémát, de az csak abban az esetben igaz, ha nemcsak vérszerinti gyermekekre hagyományoznál valamit a vagyonodból, esetleg az élettársadra is szeretnéd bevonni az öröklők körébe.

Milyen fajtái vannak a végrendeletnek?

Korábban már említettük, hogy a végrendeleteknek két főtípusa van, a szóbeli és az írásbeli.

A szóbeli végrendelet a következő esetekben tekinthető érvényesnek:

• a végrendelkező életveszélyben van;
• a végrendelkező képtelen írásbeli végrendelkezése;
• valamint egybefüggően, teljes terjedelmében közli a akaratát, és egyértelműsíti, hogy ez a végrendelete;
• feltétele két cselekvőképes tanú együttes jelenléte;
• a tanúk nem lehetnek kedvezményezettjei a végrendeletnek;
• a tanúk utólag egymástól függetlenül, egybehangzóan idzik fel a végrendeletet.

Ezektől eltérő esetekben írásbeli végrendelet szükséges.

Az írásbeli végrendelet lehet közvégrendelet vagy magánvégrendelet. Közvégrendeletet közjegyző vagy a helyi bíróság készíthet.

A magánvégrendeletnek szintén megkülönböztethetjük három alfaját:

• saját kézzel írt (holográf),
• más által írt (allográf),
• illetve közjegyzőnél tett magánvégrendelet.

Beszéljünk a végrendelet kötelező elemeiről

Formailag a következőkre kell figyelned:

• a végrendeleten látszania kell, hogy személyesen az örökhagyó tette;
• tartalmazzon egy halál esetére szóló nyilatkozatot (pl. “Halálom esetén azt szeretném, hogy …”)
• a végrendeletnek közönséges írásjelekkel kell készülnie, tehát kódnyelven, rövidítve, gyorsírással stb. nem végrendelkezhetsz;
• amennyiben holográf vagy allográf végrendeletet hagysz, alá kell írnod az iratot;
• a több oldalból álló végrendelet minden oldalát számoznod kell, és egyenként alá kell írnod őket (allográf végrendelet esetében a tanúknak is így kell eljárniuk);

Tartalmilag pedig az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:

• tüntesd fel a keltezés idejét;
• ha olyan személyt is kedvezményezettként jelölsz meg, szükséged van még két tanúra, hogy a végrendelet megfeleljen az összeférhetetlenségi szabályoknak;
• nem kötelező név szerint megjelölnöd a kedvezményezetteket, ebben az esetben azonban egyértelműen meg kell különböznöd őket (pl. “feleségem”, “fiam …, lányom …).

Ha ezt a cikket figyelmesen elolvastad, már mindent tudsz a végrendelkezésről, amit tudnod kell. Egy megosztással pedig ismerőseid és szeretteid is képbe kerülhetnek ezzel a rendkívül fontos témával kapcsolatban.