Elszálló lakásárak

 

Gyakorlatilag a 2014-től induló ingatlanpiaci szárnyalást próbálja letörni a kormány, miközben a futótűzként terjedő áremelkedéseket nemcsak a válságból kikeveredés okozta, de legalább annyira az elsőgenerációs CSOK-bevezetés. Ha ez nem lett volna elég, az 5%-os újlakás áfával öntött még olajat a tűzre. 

Félreértés ne essék, mindkettő megoldásnak indult, mindkettő jó ötletnek tűnhetett papíron. A valóság más lett. Az alacsony kamatkörnyezet mellett jó befektetésnek tűnő lakások nem az abban lakni kívánókhoz kerültek. Az árakba egyre inkább belekalkulált CSOK lehetőségekkel együtt kiszorítottak rengeteg saját részre lakást vásárolni kívánót a városokból és frekventáltabb helyekről. Így azok figyelme a vidék és a kistelepülések felé irányult.

Ezzel meg is érkeztünk a fő kérdéshez:

 

 

Mi van ezeken a településeken a Falusi CSOK-on kívül?

 

Mert bizony a demográfiai folyamatok nem véletlenül zajlanak úgy, ahogy. Ha egy település fogyatkozik, ott vagy nem születnek további generációk, vagy elmentek, akik oda születtek. Mások pedig nem költöztek oda. 

Lehet, hogy ez emberek nem minden döntése racionális. De ahol nincs munkahely, bolt, nincs óvoda, iskola, sok esetben posta sem, ott mit lehet csinálni? Gazdálkodni, meg aludni. Van, ahol az előbbi sem opció, de ahhoz amúgy is kell földtulajdon, eszközök, és nem utolsósorban szakértelem. Marad az alvás. De abból megélni aligha lehet, így alvó városok is csak ott alakultak ki, ahol a közelben van az előbbi dolgokra lehetőség, legfőképp munkára.

 

 

Olcsóbb-e az élet vidéken?

 

Amíg Magyarországon ennyire nem divat a rugalmas munkaidő, home-office és távmunka, addig annak, aki dolgozik, be kell járnia a városba. Az olcsóbb vidéki ingatlanok mellett futó hazai közlekedési infrastruktúrát elnézve ez azt jelenti, hogy autó kell. 

Ahol véletlenül jó a tömegközlekedés, ott az már be van árazva az ingatlanokba. Sőt, egy vidéki családnak általában két autó szükséges inkább. Míg a városban az autót lehet opcionálisan használni, ha elromlik le lehet támasztani egyi időre, ez nagyot változik mikor mindennapi használati eszköz lesz. Az autó pedig drága. Ráadásul hiába gyorsabb, mint a tömegközlekedés, ez is időbe kerül.

A kiköltözés árát tehát nagyon leegyszerűsítve az időben fizetjük meg. Amit mindenki magának áraz be, a nap vidéken sem lett hosszabb 24 óránál.

 

 

Ahol olcsóbb

 

A negatívumok mellett még mindig meg lehet találni a gyöngyszemeket, az ideális lakóhelyeket, házakat. A város szélén kicsit olcsóban. A következő utáni településen. Valahol, ahonnan jó a közlekedés, de még nem felkapott. 

Mindegyik kompromisszumos, de ma, Magyarországon végtelen pénz nélkül nincs kompromisszummentes lakásvásárlás. Hitelből pláne nincs. Ez pedig rengeteg ember vállát nyomja, főleg azokét akik családot szeretnének. Nekik jól jöhet a falusi CSOK, csak észre kell venni, hogy ez nagy ajándék helyett egyre inkább aprópénz lehet, amely a sok „jónak tűnik” alternatíva között billegteti a mérleget.

 

 

Dilemmák, döntések

 

Tudjuk, hogy egy kiköltözés hatalmas döntés. Tudjuk, hogy többségünknek ez nem megy tisztán önerőből. Ilyenkor rengeteg indokot és szempontot kell a mérlegre rakni, és talán úgy sem látszik a tökéletes megoldás. Sokan közülünk már átestek ezeken, nem mindenki ugyanarra a válaszra jutott. Mi szívesen segítünk együtt gondolkodni. Hiszen egy élethelyzet messze nem mindig csak azon múlik, hány %-os a kamat, és milyen futamidő mellett milyen törlesztő elérhető.