Szerencsére ma már egyre több lakástulajdonos, illetve vállalkozás gondolkodik előre és biztosítja be ingatlanát, valamint ingóságait az előre nem látható, váratlan helyzetekre is felkészülve. Azonban ezeknek a biztosítási szerződéseknek még mindig jelentős részében találhatjuk szembe magunkat az alulbiztosítottság fogalmával, ami káreseményt követően jelentős különbségeket eredményezhet a biztosító által fizetendő összegben.

Abban az esetben ugyanis, ha alulbiztosítottsággal nézünk szembe, akkor a biztosító nem a teljes veszteséget fogja megtéríteni. Erre különösen a hazai lakásbiztosítások körében láthatunk nem egy elrettentő példát. Éppen ezért érdemes kicsit utánajárni annak, hogy mi ez a már sokat említett alulbiztosítottság és hogyan lehet elkerülni.

Az alulbiztosítottság és ami mögötte van

Lakásbiztosítás kötése esetén a legnagyobb mozgatórugó az, hogy ha bármilyen kár keletkezik az otthonunk, biztosítva legyen a megrongálódott ingatlan helyreállításának vagy a tönkrement, esetleg ellopott értéktárgyak költsége, értéke.

Ezekkel a tudatos pénzügyi eszközökkel azt biztosítjuk, hogy például csőtörés, viharkár, betörés esetén a felmerülő károkat megtérítse nekünk a biztosító. Azonban vannak olyan esetek, amikor a kár enyhítésére kapott összeg kisebb vagy nagyobb mértékben elmarad a tényleges kár értékénél.

Erre alulbiztosítottság esetén van példa, ami azt jelenti, hogy a vagyontárgy – ingatlan, de ingóság esetén is – értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített összeget. Alulbiztosítottság akkor szokott előfordulni, ha nem fordítottunk kellő figyelmet a már meglévő biztosítási szerződések karbantartására, frissítésére.

A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy a biztosítási szerződésbe nem lettek belefoglalva az időközben beszerzett ingóságok – például a vadonatúj lapostévé, a meghibásodott mosógép helyett vásárolt új eszköz, az esetleg mellé társított szárítógép, de a bútorok és más értékes használati cikkek is ide sorolandók.

Ugyanígy hozzájárulhat az alulbiztosítottsághoz az is, ha a biztosítási szerződés és a biztosítási összeg nem követi például az ingatlan felújítási munkálataihoz, illetve bővítéséhez használt építőanyag árakat és azok emelkedését, vagy az ingatlanárak növekedő ütemét. (Itt jön képbe egyébként az ingatlan újjáépítési értéke, ami azt az összeget takarja, amit ma kellene az ingatlan újbóli felépítéséért fizetni.)

Ilyen eset fordulhat elő akkor, ha a szerződésbe nincs belefoglalva az időközben beépített tetőtér, vagy az ingatlanhoz hozzáépített plusz egy szoba vagy nyári konyha. De az ingatlan értékét növelő tényezőnek számít még például az elektromos hálózat korszerűsítése, a nyílászárók cseréje vagy épp az új konyhabútor beszerzése.

Így térít a biztosító alulbiztosítottság esetén

Ahogy azt a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) is írja: 

„a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, amilyen mértékben a vagyontárgy tényleges értékét biztosították, hiszen a társaság a vagyontárgynak csak egy része után szedett biztosítási díjat.”

Mit jelent mindez az ingatlantulajdonosok számára gyakorlatban?

Azt, hogy ha egy ingatlan tényleges értéke – esetleg újjáépítési értéke – például 50 millió Ft, de a vagyonbiztosításban szereplő biztosítási összeg ennek csak a fele, vagyis 25 millió Ft, akkor teljes kár esetén is csak ezt az alacsonyabb összeget köteles téríteni a biztosító. Részkár esetén pedig még ennél is rosszabb a helyzet, hiszen ekkor is maximum csak a szerződésbe foglalt tényleges érték 50%-át, azaz maximum 12,5 millió Ft-ot térít a szolgáltató.  Ez az úgynevezett pro rata, vagyis az aránylagos kártérítés elve.

Ideális esetben akkor térítené meg a biztosító a teljes kárt, ha a szerződésben rögzített biztosítási összeg és a vagyontárgy tényleges értéke egyezik. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a fentebb már vázolt ingatlangyarapodást is sokan felejtik el aktualizálni a biztosítási szerződésben, így az időközben gyarapodó vagyonban keletkezett kárt már nem téríti a biztosító.

E kissé kacifántosnak tűnő helyzet miatt lenne nagyon fontos a jelenleginél sokkal tudatosabban kezelni a biztosításainkat. Hogy ne csak a szerződés megkötése során ügyeljünk a részletekre és vagyonunk alulbiztosítottságának elkerülésére, de időről időre aktualizáljuk is a szerződést a vagyon gyarapodásával párhuzamosan.

Hogyan lehet elkerülni az alulbiztosítottságot?

Az egyik legfontosabb szempont a pénzügyi tudatosság kialakítása. Ez már nemcsak a biztosító gondos kiválasztásánál kezdődik, hanem a szerződések alapos átnézésénél és értelmezésénél. Érdemes például utána járni annak, hogy a kiválasztott biztosító káresemény során érvényesíthet-e alulbiztosítottságot. Erre feltétlenül rá kell kérdezni az alkusznál vagy a biztosító munkatársánál.

Emellett a fentebb részletezett okok miatt fontos, hogy a biztosítási szerződésben egyezzen a vagyontárgy tényleges értéke és a biztosítási összeg. Ez elképzelhető, hogy valamennyivel magasabb biztosítási díjat jelentene, azonban csak ezzel a módszerrel garantálható a tényleges érték megtérítése.

Ezen kívül ajánlott úgy megkötni a biztosítási szerződést, hogy hozzájárul a biztosítási évfordulón alkalmazott értékkövetéshez. Ez azt jelenti, hogy a biztosító évről évre felméri, hogy mennyivel – például ingatlanbővítéssel, felújítással, új ingóságokkal – gyarapodott a vagyon. A felmérést követően pedig a biztosítók többsége automatikusan küld egy előzetes értesítőt a módosítandó biztosítási összegről és a biztosítás díjról is.

Fontos szempont, hogy ez az automatikus folyamat nem jelenti azt, hogy önnek kötelessége elfogadni az emelt biztosítási összeget és biztosítási díjat. Ahogy a nevében is olvasható, ez egy előzetes értesítő, melynek alapján dönthet úgy, hogy a biztosítási szerződés azonos paraméterekkel folytatódjon tovább.

Ekkor azonban a biztosított viseli annak kockázatát, hogy ha bármilyen kár éri a vagyonát, akkor a biztosító nem a tényleges vagyonértékre vonatkozóan fogja téríteni a kárt, hanem szerződésben foglalt biztosítási összeg szerint. Az értékkövetés és az annak megfelelően aktualizált biztosítási szerződés azonban garancia arra, hogy a biztosító ne érvényesítsen alulbiztosítottságot káresemény idején.

Ajánlott rákérdezni egyébként arra is, hogy ha elfogadja a biztosító által felajánlott minimális biztosítási összeget – ezt általában négyzetméter árban adják meg – akkor ez kizárja-e az alulbiztosítottság érvényesítését. Ha nem, akkor nagy valószínűséggel érdemes megbízhatóbb biztosító után nézni.

Biztosítást kötne?  Nézzen körbe kínálatunkban, hiszen… 

• Kiváló, országos lefedettséggel rendelkezünk.

• Nem kell amiatt aggódnia, hogy üzletkötőinket évek múltán nem találja meg. Országosan több mint 30 irodában elérhető üzletkötőkkel, és közel 200 munkatárssal dolgozunk.

• Kiterjedt partnerhálózatunk van.

• Nem kell tartania attól, hogy csak a számunkra előnyös megoldást ajánljuk. Szinte minden biztosítóval kapcsolatban állunk, és mindig több alternatívát is kínálunk, hogy a végső döntés az Ön kezében legyen.

• Széles pénzügyi termékpalettát kínálunk

• Nem kell félnie, hogy csak egy területet részesítünk előnyben. A biztosításon kívül lakástakarék, hitel, önkéntes és egészségpénztári termékeket is közvetítünk.

• Több, mint 20 éves szakmai múlttal rendelkezünk.

• Nem kell nyugtalankodnia, nem ma kezdtük a szakmát. Tapasztalt szakembereink hozzáértéssel és rutinos ügyintézéssel támogatják pénzügyeit.

• Vállalatunk magyar tulajdonban van.

• Nem kell aggódnia a külföldi pénzintézetek érdekeltségei miatt. Cégünk 100%-ban magyar tulajdonú.

Felkeltettük az érdeklődését? Ide kattintva felveheti velünk a kapcsolatot!