A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás alól elviekben egyetlen járműtulajdonos sem húzhatná ki magát, azonban tudjuk jól, hogy vannak olyan esetek, amikor szünetel a díjfizetés vagy más okból nem térül a biztosítási összeg. Ennek azonban meglesz a böjtje, hiszen a fedezetlenségi díj miatt nem mentesülünk a kiesett időszakra vonatkozó biztosítási összeg megfizetése alól. Hogy kinek milyen mértékben kell fizetnie, azt ebben a cikkben mutatjuk be.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást szabályozó 2009. évi LXII. törvény szerint minden magyarországi telephellyel rendelkező gépjármű üzemben tartójának rendelkeznie kell felelősségbiztosítással. Hogy erre miért van szükség, kikre vonatkozik a szabályozás és mit fedez a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás, azt máris kifejtjük.

Minden, amit a KGFB-ről tudni kell

A törvény értelmében a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás célja az, hogy az adott gépjárművel okozott bármilyen kár vagy károk fedezve legyenek, megtérüljenek. Méghozzá a károkozó fizetőképességétől, vagyis attól függetlenül, hogy milyen anyagi lehetőségei vannak.

Erre az előre gondolkodásra a jogalkotók szerint azért volt – van szükség, mert jellemzően egy-egy közlekedési baleset nagyobb kiadásokkal jár, amit a vétkes sofőr vélhetően attól függetlenül sem tud majd záros határidőn belül megtéríteni, hogy önhibájából vagy azon kívül történt a baleset. Mondjuk utóbbi ebből a szempontból nem is számít, hiszen a törvény fókusza a károk mindenkori fedezésén van.

Annak érdekében, hogy ez a kitétel teljesüljön a gépjármű üzemben tartójának kötelessége az általa kiválasztott biztosítóval felelősségbiztosítási szerződést kötni az okozott károk fedezetére. Magát a KGFB-t pedig a díjak folyamatos megfizetésével tudja a biztosított és a biztosító is fenntartani.

Mit kapunk a biztosítási díj fejében – azaz mit és meddig fedez a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás?

A már említett 2009. évi LXII-es törvény értelmében:

• a károsultak számától függetlenül, adott biztosító a dologi károk esetében egymillió-kettőszázhúszezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles téríteni,

• személyi sérülések esetében pedig adott biztosító káreseményenként hatmillió-hetvenezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni.

A KGFB tehát nemcsak a dologi károk – például egy rommá tört autó, vagy csak egy leszakadt motorháztető – esetén biztosít védelmet, hanem a személyi sérülések miatti károkat is köteles megtéríteni.

Kinek kell kötelezően megkötnie a KGFB-t?

Közkeletű tévedés, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás megkötésére csak és kizárólag a tulajdonos jogosult. A hatályban lévő törvény szerint ugyanis az adott gépjármű forgalmi engedélyébe a Magyar Köztársaság által bejegyzett üzembentartója köteles megkötni a KGFB-t, és csak az üzembentartó hiányában hárul a tulajdonosra a feladat.

Bár alapesetben a tulajdonos a gépjármű üzembentartója, de a gépjármű nyilvántartásba vétel során egy erre irányuló szerződéssel, esetleg más hivatalos dokumentummal más is megjelölhető üzembentartóként.

Ilyen eset például akkor állhat elő, amikor egy házaspár bővítené a családi járművek sorát. Elképzelhető, hogy az autó a feleség tulajdonába kerül, de mivel neki nincs jogosítványa, így a jármű mindennapi használója és végső soron üzembentartója már a férj lesz. Gyakorlatilag bárkiből válhat üzembentartó, akire a tulajdonos ezt a jogot rátestálja és az okmányirodában a papírmunkát – vagyis a bejegyzést – is elvégzik.

Milyen időtartamú a KGFB?

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás néhány speciális kivételtől eltekintve határozatlan időtartamú, bár a biztosítási év mindig a biztosítási szerződés megkötésétől számított 1 évig tart, így a KGFB-t minden évben újra kell kötni.

Az említett speciális kivételek közé egyébként például a forgalomból kivont járművek tartoznak, amelyek külön útvonalengedéllyel közlekedhetnek közúton, de ide tartoznak még a különleges rendszámmal – E, P, V, Z – ellátott járművek is. Ezek a gépjárművek mindig határozott idejű szerződéssel rendelkeznek.

Meddig terjed a Magyarországon megkötött KGFB védelme?

A kötelező felelősségbiztosítás területi korlátja az Európai Gazdasági Térség, valamint Svájc határáig terjed. Ezen felül még olyan országokban lehet érvényes az itthon megkötött KGFB, amelyek nemzeti irodájával a nemzetközi zöldkártyarendszeren belül a magyar Nemzeti Iroda is szerződést kötött.

Milyen gépjárművekre kötelező KGFB-t kötni?

A törvény szerint biztosításra kötelezett gépjárműnek minősül:

„a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott - gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár;”

Mi a teendő akkor, ha a törvényi kötelezettség ellenére sem szeretné valaki fizetni a KGFB-t?

Ebben az esetben a közlekedési hatóságnál kezdeményezve, ideiglenesen ki kell vonni a járművet a forgalomból. Amíg ez meg nem történik, mindenképpen fizetni kell a KGFB-t.

Térjünk a lényegre: a fedezetlenségi díj kérdésköre

A gépjármű üzemben tartójának akkor kell fedezetlenségi díjat fizetnie, ha a jogszabály alapján és a KGFB megfizetése hiányában a biztosító felmondja a biztosítási szerződést. Alapesetben a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás megkötését követően van egy 60 napos türelmi időszak az első részlet, vagy a teljes évi díj megfizetésére vonatkozóan.

Ezt a cirka 2 hónapot a biztosító úgynevezett halasztott díjfizetésként definiálja és erre az időszakra a biztosító biztosítja a járművet. Ám abban az esetben, ha az éves vagy adott időszakra vonatkozó biztosítási díj 60 napon belül sem kerül megfizetésre, a biztosító egyszerűen megszünteti a KGFB-t.

Ennek 2 pénztárcába vágó következménye lesz:

• egyfelől, KGFB híján a gépjármű biztosítás nélkül marad,

• másfelől az üzembentartónak a kieső időszakra meg kell fizetnie a fedezetlenségi díjat.

A fedezetlenségi díj akkor kerül megállapításra, ha újrakötnénk a gépjármű kötelező felelősségbiztosítását és akkor is felszámítják, ha esetleg nem volt használatban az autó. Fontos kitétel, hogy részletfizetés csupán abban az esetben engedélyezett, ha több mint 120 napos fedezetlenségi idővel kalkulálhat az üzembentartó.

Mennyi a fedezetlenségi díj 2021-ben?

A fedezetlenségi díj egységes összeg, hiszen nem az adott biztosító, hanem a Magyar Biztosítók Szövetsége, vagyis a MABISZ állapítja meg a gépjármű teljesítménye vagy épp befogadóképessége alapján. (Ezért is vált korábban MABISZ-díjként ismertté.)

A fedezetlenségi díj 2021. évre érvényes mértékei az egyes kategóriákban a következők:

Biztosítást kötne?  Nézzen körbe kínálatunkban, hiszen… 

• Kiváló, országos lefedettséggel rendelkezünk.

• Nem kell amiatt aggódnia, hogy üzletkötőinket évek múltán nem találja meg. Országosan több mint 30 irodában elérhető üzletkötőkkel, és közel 200 munkatárssal dolgozunk.

• Kiterjedt partnerhálózatunk van.

• Nem kell tartania attól, hogy csak a számunkra előnyös megoldást ajánljuk. Szinte minden biztosítóval kapcsolatban állunk, és mindig több alternatívát is kínálunk, hogy a végső döntés az Ön kezében legyen.

• Széles pénzügyi termékpalettát kínálunk

• Nem kell félnie, hogy csak egy területet részesítünk előnyben. A biztosításon kívül lakástakarék, hitel, önkéntes és egészségpénztári termékeket is közvetítünk.

• Több, mint 20 éves szakmai múlttal rendelkezünk.

• Nem kell nyugtalankodnia, nem ma kezdtük a szakmát. Tapasztalt szakembereink hozzáértéssel és rutinos ügyintézéssel támogatják pénzügyeit.

• Vállalatunk magyar tulajdonban van.

• Nem kell aggódnia a külföldi pénzintézetek érdekeltségei miatt. Cégünk 100%-ban magyar tulajdonú.

Felkeltettük az érdeklődését? Ide kattintva felveheti velünk a kapcsolatot!