Leginkább lakás- és autóvásárlás során merül fel a kérdés: hitel vagy lízing? Akadnak olyanok is, akik nem is tudják, hogy utóbbi is valós lehetőségként merül fel, ha nagyobb értékű vásárlást tervezünk. Mi a különbség a hitel és a lízing között? Továbbá, mi a kamat és hogyan számolják ki? Ezekre a kérdésekre keressük a választ aktuális cikkünkben.

Tisztázzuk a fogalmakat: mi a hitel, és mi a lízing?

A hitel egy olyan pénzügyi művelet, amely során a hitelező lemond a termékének vagy szolgáltatásának azonnali kifizetéséről, esetleg az adós számára közvetlenül pénzt ad. Ezekben az esetekben az adós és a hitelező hitelszerződést kötnek, amelyben előbbi a fizetési határidő betartásával megfizeti az adósságát – tehát a megállapodásban szereplő összeget, valamint annak kamatát. (Hogy mi a kamat, arról később beszélünk.)

Hitelt felvehetünk előre meghatározott céllal (ingatlanvásárlás, autóvásárlás, áruhitel stb.), illetve konkrét cél nélkül is (szabad felhasználású hitel).

És hogy kinek milyen haszna van a hitelből?

Az adós gyorsabban juthat nagyértékű javakhoz, amelyek költségeit évekig tartó spórolással tudná csak fedezni, illetve megkímélheti megtakarításait, hiszen a hitelt részletekben kell megfizetnie, így nem vállal akkora anyagi kockázatot, mintha minden megtakarítását (vagy legalábbis annak jelentős részét) az adott vásárlásra fordítaná.
A másik nyertes pedig a bank, amely a hitelszolgáltatást nyújtja. Ilyenkor ugyanis az történik, hogy a banki hitel megszületésekor új pénz jön létre (adósság), amely bár nem a banké, viszont az érte fizetett kamat már a bankot illeti. A hitel visszafizetésekor az újonnan létrehozott pénz megszűnik, a kamat viszont a hitelező bevételeként értelmeződik.

És mi a lízing?

A tankönyvszagú meghatározás valahogy így hangzik: eszköz alapú finanszírozási szerződés. Ennek során a lízingbeadó vállalja az egyezség tárgyaként feltüntetett eszköz (pl. gépjármű) megvásárlását, illetve azt, hogy ennek használati jogát átengedi a lízingbevevőnek. Cserébe utóbbi lízingdíjat fizet a lízingbeadónak. A lízingdíj a vételár kamatokkal növelt értékének adott naptári időszakra eső része. Amikor a lízingszerződés lejár, a lízingtárgy a maradványérték megfizetését követően a lízingbevevő tulajdonába kerülhet. (Ez annak függvénye, hogy a felek miben állapodtak meg a szerződéskötés alkalmával.)

Lényegében tehát arról van szó, hogy lízing esetén a lízingcég vásárolja meg az adott autót vagy ingatlant, a lízinget igénybe vevő ügyfél pedig kvázi bérlője lesz annak – egészen az adósság törlesztéséig.

Mit kell tudnunk a kamatról?

A kamat lényegében a hitel (vagy pontosabban: a pénz) ára. Vagyis, ennél több, de ahhoz, hogy ezt megértsük, mélyebben a pénz mükődése mögé kell tekintenünk. A pénzügyi számítások alapja, hogy a pénznek időérteke van.

Hogy ez mit jelent pontosan?

Ha én adok ma neked 1.000 forintot, az többet ér, mintha holnap adnám. Ez abból adódik, hogy a pénzt már addig is használhatnád. Így közvetlenül nem adhatunk össze ma és holnap esedékes pénzösszegeket. Lényegében tehát arról van szó, hogy a jövőbeli pénz a jelenlegi pénz kamattal megtoldott összegével egyenértékű.

Másként: a kamat az az összeg, amit a hitelező vagy megtakarító azért cserébe kap, hogy kölcsönadja a pénzét. Az adós szemszögéből ezt úgy érdemes vizsgálni, hogy azért fizet, mert jövőbeli pénzéért jelenbeli pénzt kap, ráadásul a sajátja helyett más pénzét használhatja.

De hogyan számolja ki a bank a kamatot?

A kamatszámítás műfaja a valóságban nem egyszerű. Hiszen egy képzeletbeli példánál pontosan tudhatjuk, hogy mennyibe kerül a jövőbeli pénz, és mennyibe a jelenbeli. A valóságban azonban ezt nem tudhatjuk pontosan. Ez pedig kockázati tényezőként jelenik meg a hitelező oldaláról. Általánosságban azonban elmondható, hogy a kamat mértéke az induló összegtől, valamint a kamatozási időtartamtól függ.

Általánosságban elmondható, hogy a pénz ára a kamat, amelyet a bank a kamatláb segítségével számol ki – jellemzően éves futamidőre. Ha például 100 000 forint kölcsönt veszek fel, 5%-os kamatlábbal számolva, akkor a kamat 5 000 forint egy évre vetítve. Ez azt jelenti, hogy a bank (vagy más hitelező) 5 000 forintot kér tőlünk évente azért, hogy használjuk a 100.000 forintját.

Összességében elmondhatjuk, hogy négy dolgot kell tudnunk ahhoz, hogy a kamatot meghatározhassuk:

1. Mekkora összegről beszélünk?

2. Mekkora a kamatláb?

3. Milyen gyakran tőkésítik a kamatokat?

4. Milyen időintervallumra jár a kamat?

De van itt még valami: a kamat két fajtáját különböztetjük meg

Méghozzá a betéti kamat és a hitelkamat.

Betéti kamatról akkor beszélhetünk, ha a szóban forgó pénzösszeget mi magunk helyezzük el a bankban. Ilyenkor az pénzintézet fizet nekünk a pénzünk használatáért cserébe.

A hitelkamat pedig ennek az esetnek az ellenkezője – erről beszéltünk a fenti bekezdésekben. Ha tehát mi veszünk fel kölcsönt (mi használjuk a bank pénzét), minket terhelnek a fizetési kötelezettség költségei, tehát mi fizetünk a banknak.

Hogy ez miért fontos?

A fogalmi kérdések tisztázásán túl azért, mert a két kamat számításmódjai eltérnek egymástól. Ahhoz, hogy ezt jobban átlássuk, a két kamat számítását azonos összeggel szemléltetett példa keretein belül érdemes vizsgálni.

Hogyan számítjuk a betéti kamatot?

Tegyük fel, hogy van 100.000 forintunk, amelyet beteszünk a bankba, 5 évre – és az előző példához hasonlóan – 5%-os kamattal dolgozunk. A jóváírt kamat összege évről évre nagyobb lesz, hiszen a banknál “tartott” pénzünk összege is nő. Ezekkel a számokkal a bank 5 év alatt 27 631 forintnyi kamatot ad nekünk, amiért használhatja a pénzünket.

Hogyan számítjuk a hitelkamatot?

Ezzel szemben a hitel kamatozási módja valamelyest eltér. Ha ugyanazokkal a számokkal dolgozunk, akkor most mi kérünk kölcsön 100 000 forintot a banktól, 5 évre, 5%-os kamattal. A hitel törlesztőrészlete 18 870 forint. (Arról, hogy a törlesztőrészletet hogyan számolja ki a bank, most nem beszélünk részletesen, legyen elég annyi, hogy  többek között a hitel összegét, futamidejét, az éves kamatot, illetve az első fizetési időpontot veszik ilyenkor alapul.)

Vegyük figyelembe, hogy a betéti kamattal ellentétben, a hitelkamat esetében az éves kamat bár hozzáadódik az összeghez, a törlesztőrészletnek kösöznhetően azonban a kamat alapját képező összeg csökken, így tehát a kamatösszeg is évről évre csökken – nem pedig növekszik.

Alapjaiban véve tehát ezekkel az információkkal kell tisztában lenned, amikor hitelről, lízingről és kamatról beszélünk. A következő cikkünkben részletesebben is megvizsgáljuk, mikor érdemes hitelt, kölcsönt vagy lízingszerződést választani. Ha további kérdéseid vannak, fordulj bátran munkatársainkhoz segítségért.