A szeretet ünnepe a legtöbbünk számára az év legszebb napjait jelenti. Vannak azonban kevésbé boldog és szerencsés pillanatok is, amelyekre viszont érdemes felkészülnünk, ha valóban gondtalan ünnepeket szeretnénk.

Az alábbiakban felsorolt esetek bár eltérőek, egyetlen közös pont mégis felfedezhető bennük: kis odafigyeléssel valamennyi elkerülhető. Lássuk, melyek a karácsonyi időszak legtipikusabb és leggyakrabban előforduló balesetei.

1. Háztartási balesetek

A közúti balesetekkel ellentétben a háztartási balesetek statisztikái kevésbé részletesek és gyakoriak. Az elsosegely.hu adatai szerint azonban 2013-ban 1760 személy veszítette életét saját otthonában – ez az akkori adatok szerint háromszor magasabb, mint a közúti balesetekben elhalálozottak száma. Az ilyen balesetek jelentős része (~58%) valamilyen esésből származik, a dobogó második fokán pedig holtversenyben (~6-6%) az égés, illetve az éles/szúró tárgy okozta sebzések állnak.

Hogy ez miért fontos?

A karácsonyi időszakban az esések általi balesetek aránya is magasabb, hiszen rendszerint jeges, csúszós a járdák felülete, valamint az égés és szúrás okozta balesetek száma is növekvő tendenciát mutat.

Ráadásul sokat nyom a latba, hogy ezen időszakban többen és több alkoholt fogyasztanak, amely szintén növeli a balesetek bekövetkezési esélyét.

Nem ritka továbbá félrenyelés sem, az ebből az okból bekövetkező fulladások száma évente 100 felett van. Ezért különösen fontos, hogy a karácsonyi roskadásig pakolt asztalokról is higgadtan, az ételt többször megrágva fogyasszunk és ne nassoljunk menet közben.

Figyelniük kell továbbá a fákat a talapzatba faragóknak, illetve a konyhában serénykedőknek, hogy az éles kések és fejszék se okozzanak problémát. De a forró víz és olaj is rendkívül veszélyes lehet, plána ilyenkor, amikor az ember millió és egy dologra figyel a főzésen kívül.

Ha valamely családtagunk mégis félrenyeli az ételt, az első lépés, hogy mielőbb lenyugtassuk. Majd nézzünk bele a szájába, és ha könnyedén eltávolítható és elérhető ételmaradékot látunk, távolítsuk el azt. A köhögés és a hányás is segíthet.

Ha így nem távolítható el az idegen test, erőteljesen üssünk a lapockák közé 4-5 alkalommal. Amennyiben ez sem jár eredménnyel, alkalmazzuk a Heimlich-műfogást:

1. álljunk a sérült mögé,
2. kulcsoljuk össze kezünket a bordák alatt,
3. gyakoroljunk hirtelen nyomást a gyomortájékra úgy, hogy összekulcsolt kezeinket rántsuk befelé és felfelé.

Ha az elzáródás teljes, az illető pedig nem tud köhögni és lélegezni sem, a beteg 1-2 percen belül elveszíti az eszméletét. Amennyiben tehát a lapocka ütögetésével és a Heimlich-műfogással sem érünk el eredményt, azonnal értesítsük a mentőket.

2. Tűz okozta balesetek

Teljesen igazad van, ha azt gondolod, ez a csoport valamelyest összefügg a fentivel. Mégis úgy gondoltuk, hogy külön kell említenünk őket.

A karácsonyi időszakban jelentősen – egyes statisztikák szerint 50%-kal – megnő a lakástüzek, illetve egyéb tűz okozta balesetek száma. Ez jellemzően az alábbi tárgyak miatt következik be:

• karácsonyfa izzók,
• adventi koszorú,
• csillagszoró,
• tűzhelyen felejtett étel.

Elég egy óvatlan pillanat, és máris megtörténik a baj. Persze erre is fel lehet készülni, és kellő odafigyeléssel elkerülhetőek a tűz okozta balesetek karácsonykor is.

A karácsonyfát és adventi koszorút lehetőleg a függönytől távol helyezzük el, és a csillagszóróval sem érdemes a függöny közelében mókázni, ugyanis a textil gyorsan lángra kaphat – és az csak a kisebb baj, ha a jelenlétünkben megég, de el tudjuk oltani, a nagyobb probléma ott kezdődik, amikor nem vesszük észre, hogy a függöny lángra kapott.

A gyertyák esetében kerülendők továbbá a huzatos helyek, illetve a labilis elhelyezés is. Az adventi koszorút pedig érdemes nem éghető, hőszigetelt alátéten tárolni, így jelentősen leccsökkenthető a tűz okozta balesetek bekövetkezésének esélye.

Lakástüzet okozhat továbbá egy zárlatos égősor is. A karácsonyfa okozta lakástüzek jellemzően január első hetében történnek, amikor a fa már kiszáradt, így a levelei is könnyebben lángra kapnak. Szélsőséges esetben egy gyertyalángtól vagy zárlatos izzósortól akár 6-8 másodperc alatt is teljesen lángba borulhat a fa.

Ha mégis bekövetkezik a lakástűz, az első, amit meg kell tennünk, hogy kimentjük a házban tartózkodókat, illetve értesítjük a tűzoltóságot. Ha pedig lehetőségünkben áll, megkezdhetjük az oltást – lehetőleg tűzoltó készülékkel vagy nedves pokróccal. A legfontosabb azonban, hogy a saját és a környezetünkben élők testi épségét mentsük – ebbe természetesen a szomszédok is beletartoznak.

Miután elhagytuk az érintett lakást, zárjuk kilincsre az ajtót, hogy a tűz kevesebb oxigénhez jusson, így lassabban terjedhessen.

3. Áramütés

A zárlatos égősorral a fentiekben már volt szó. Nemcsak a lakástüzek miatt fontos azonban beszélnünk erről, hanem az áramütéses balesetek kapcsán is. Az ünnepek során ugyanis megnövekedik a gyengébb és erősebb áramütések okozta balesetek száma is.

Napjainkban szerencsére egyre kevésbé jelentenek veszélyt az izzók, ahhoz azonban, hogy ez valóban igaz legyen, figyelembe kell vennünk néhány alapszabályt. Például azt, hogy égősort lehetőleg olyan boltban vásároljunk, ahol garanciát vállalnak a termékre, és ne olcsó piacokon, ahol egyáltalán nem bizonyosodhatunk meg arról, hogy valóban minőségi árut szereztünk be. Érdemes továbbá ellenőrizni, hogy az égősor vezetéke nem sérült-e meg, valamint azt is, hogy a díszített fenyő nem nedves-e, hiszen ez is zárlatot okozhat.

Mit tehetünk áramütés esetén?

Az első, hogy kapcsoljuk le az áramforrást (főkapcsoló a legcélszerűbb) és hívjunk segítséget. Amíg le nem kapcsolatuk a főkapcsolót, semmiképp se érintsük meg a sérültet, ha ugyanis ő még érintkezik a feszültségforrással, mi is megsérülhetünk.

Ezt követően ellenőriznünk kell a légzés jeleit, ha nincsenek, azonnal kezdjük meg az újraélesztést.

Ha az illető eszméleténél van, elláthatjuk a sebeit: a sérült felületet fertőtlenítést követően steril kötszerrel beköthetjük. Semmiképp ne használjunk ruhát vagy hasonló anyagot, mert a kilógó szálak beleragadhatnak a sebbe.

Milyen telefonszámot hívjak, ha segítségre van szükség?

Korábban a mentőket, a tűzoltókat és a rendőrséget is más-más hívószámon érhettük el – mentők: 104. tűzoltók: 105, rendőrség: 107.

Ez annyiban változott, hogy sok esetben az eddig is hívható, egységes európai segélyhívószámot kell tárcsáznunk, vagyis a 112-t. Ez azonban nem jelenti a nemzeti hívószámok eltörlését, a fent említett számok tehát továbbra is élnek.

A Belügyminisztérium álláspontja, hogy ezeket akkor szüntetik meg, ha már senki sem hívja őket, addig az összes telefonszám üzemel.

A fenti tanácsok megfogadásával sokkal felkészültebben várhatod a karácsonyt. Ha azonban még ennél is komolyabban szeretnél felkészülni, érdemes biztosításokban gondolkodnod. Ebben szakértő kollégáink lehetnek segítségedre.

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel, hogy ők is felkészülten várhassák a karácsonyt.